Franciaországi kirándulás

Fantasztikus kirándulás!

Franciaország, és főleg annak fővárosa, Párizs méltán sorolható a világ legszebb, leglátogatottabb helyei közé. Egyedülálló épületeivel, monumentalitásával elkápráztatja a folyamatosan beözönlő turistákat.

Iskolánk, a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola idén is lehetőséget kínált énekkarosainak, illetve néhány francia nyelvet tanuló diákjának a franciaországi kirándulásra. Negyvenhat fős csapatunk, Szabó Gábor igazgató úr, Auth Ágnes tanárnő, kórusunk karnagya és Benisné Szabó Éva tanárnő, francia szakos pedagógus kíséretében még a tavaszi szünet előtt megkezdte utazását. A hosszú buszozás természetesen nem telt unalmasan, mi, énekkarosok fáradhatatlanul gyakoroltuk a betanult darabokat, ugyanis este megérkeztünk Strasbourg városába, ahol az első éjszakát töltöttük, és reggel kórusunk kis közönség előtt is bemutathatta tudását, hiszen a város gyönyörű katedrálisában énekeltünk. Majd végigsétáltunk a Petite France mesébe illő házai előtt. Úton Párizs felé Reims katedrálisát néztük meg. Este fáradtan érkeztünk a szállásunkra, ahonnan már kora reggel városnéző túrára indultunk. Megismertük Párizs végtelen hosszú metróhálózatának egy részét, ami még egy gyors, vidám akusztikai próbának is helyt adott, majd az Invalidusok Dómjához jutottunk, ahol Napóleon óriási, a franciák által féltve őrzött síremlékét néztük meg. A Rodin Múzeum is épp olyan csodás volt, mint amilyennek az útikönyvek leírják, hiszen a rengeteg szobor és az óriási kert szemet gyönyörködtető látványt tárt elénk. Hosszú sétát tettünk meg a Szajna mentén, amíg végül eljutottunk iskolánk névadójának, Teleki Blankának a sírhelyéhez, akit a párizsi Montparnasse Temetőben helyeztek örök nyugalomra. A személyéhez méltó egyszerű sír körül most ötven ember énekelt, majd a gimnázium énekkara nevében nemzetiszínű szalaggal átkötött koszorút helyeztünk el. A nap végén következett Párizs leghíresebb építménye, az Eiffel torony megtekintése. Az „Öreg Hölgy” épp olyan hatalmasan, szilárdan állt a téren, ahogyan elképzeltük. Természetesen nem szalasztottuk el az alkalmat, hogy megmásszuk a rengeteg lépcsőt, és megcsodáljuk a magasból is a szeles idő ellenére is szépen kirajzolódó várost. Másnap ismét madártávlatból nézhettük meg Párizst, de ezúttal már a Diadalív tetejéről. Végigsétáltunk a Champs Élysées rengeteg üzlete előtt, majd következhetett a virágzó, ilyenkor már madárdaltól hangos Tuileriák Kertje és a Louvre múzeum, ahol a rengeteg híres festmény és szobor között a leghíresebbet, a Mona Lisát is megtekintettük. A Sacré Coeur volt talán a legkülönlegesebb templom, amit láttunk, hiszen hófehér színe az anyagát adó kőzetnek köszönhetően ellenáll az időjárás viszontagságainak. Ehhez az épülethez is megszámlálhatatlan lépcső vezetett fel, de megérte, hisz maga a templom és a Montmartre-ról nyíló kilátás kárpótolt a sok gyaloglásért. Másnap reggel a Városháza következett, majd a modern művészetek tárháza, a Pompidou Központ. Itt ismét megragadtuk az alkalmat az éneklésre, hiszen egy szép kis templomban örvendeztettük meg az arra járókat egy francia és egy magyar dallal. Talán a legtöbbet emlegetett templom Párizsban a Notre Dame. Ez volt a következő úti célunk, s bizony nem kevés időbe telt a monumentális helyet végigjárni. Annyi élménnyel gazdagodtunk, amennyi különleges hangszert ezután a Zene Múzeumában láttunk. Mindenféle korból voltak itt zeneszerszámok, de a legjobban az tetszett nekünk, hogy a hangjukat is hallhattuk egy kis fülhallgató segítségével. Ezzel zártuk a napot, s készülhettünk az utolsó programunkra Franciaországban, amikor is Disneylandbe látogattunk el. Az életnagyságú mesefigurák között újra kisgyermekek lehettünk, felidéztük a meserészleteket és izgalmas játékokat próbáltunk ki. Aznap este buszra szálltunk és élményekkel gazdagon elindultunk vissza Magyarországra. Úgy gondolom, rengeteg szép emléket őrzünk mindannyian erről a hétről és köszönetet mondhatunk a szervezőknek, tanárainknak a lehetőségért.

Ilyés Ivett Bernadett, 12.C