HAT-18-01-1052 Középkori kincsek és természeti gyöngyszemek a Felvidéken

Szakmai beszámoló

Középkori kincsek és természeti gyöngyszemek a Felvidéken

A Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola 7.A osztályának tanulmányi kirándulása a „Határtalanul”(HAT-18-01-1052) program keretében

2019. május 28 - 31.

1. nap

Székesfehérvár – Komárom – Udvard, Dvory nad Žitavou  – Selmecbánya, Banská Štiavnica  –  Körmöcbánya, Kremnica (szállás: Hotel Veternik)

Reggel 7-kor indultunk a Telekiből. Az első állomásunk a Majthényi Adolf Alapiskola volt Udvardon, ahol az alsós tanulók adtak elő egy néptánc műsort, mielőtt a felsősök mutatták volna be a PPT-jüket az iskoláról. Ezek után mi is előadtuk a PPT-nket a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskoláról. A közeli templomban meghallgathattuk a város rövid történetét, végül elsétáltunk a közeli Kitelepítési emlékműhöz, amelyet megkoszorúztunk. Következő állomásunk Selmecbánya volt, ahol a város nevezetességeit néztük meg, többek között a Leányvárat, amit Rössel Borbála építtetett, az Óvárat, a Kálváriát, a Klopcsakát, ami egy régi óratorony, a Szentháromság-szobrot, az Evangélikus líceumot, a Szent Katalin templomot is. Útközben hallottunk egyet és mást a Selmeci diákhagyományokról, Szent Katalin legendájáról és Szent Borbála históriáját is meghallgattuk. Ezek után elmentünk a közeli Bányamúzeumba, ahol először láthattunk egy kisfilmet a bányászatról és a bányászokról. Selmecbányai bányák a 14. században és a 18. században élték virágkorukat, amikor is a legtöbb ezüstöt bányászták ki. Selmecbánya egyik másik neve az Ezüstváros, mert Szlovákiában itt bányászták a legtöbb ezüstöt. A bánya mélyén megtekinthettük a régi bányászati eszközöket és azt is, hogy miképpen bányásztak a bányászcsaládok. A lovakat is bevonták a munkába és már kiscsikó korukban levitték őket a mélybe, mert már, amikor megnőttek nem lehetett volna leereszteni őket a szűk bányalyukakon. Végső úti célunk azon a napon Körmöcbánya volt. Ott még megnéztük az óratornyot, ami arról híres, hogy egy kicsit ferde és a városfalon belül a Szentháromság-szobrot, ami a régi Pestis-szobor helyén áll ma, a neogótikus Szent Katalin templomot és hallottunk egy kiselőadást Károly Róbert kettős valutájáról. A tartalmas nap után fáradtan feküdtünk le aludni.

2. nap

Körmöcbánya, Kremnica  – Liptószentmiklós –  Deményfalva (Szabadság cseppkőbarlang) –Szepestamásfalva, Spišské Tomášovce (szállás: Hornad turistaszálló)

A hotelban elköltött finom reggeli után a pénzverdébe látogattunk. Itt sok értékes információval bővíthettük ismereteinket a pénzveréssel kapcsolatban. Meglátogattuk a modern gyárat, de a még működő régi pénzverő gépeket is láthattuk munkában. A pénzverés történetéről is hallhattunk.

A Szabadság-barlangban csodálatos látvány tárult a szemünk elé, egy évmilliók óta fejlődő természet alkotta birodalomba csöppentünk.

Liptószentmiklóson szabadprogram keretében várost néztünk.

A szállásra érve finom vacsorát ettünk, megkóstoltuk a szlovák knédlit is. Később egymás előadásait hallgathattuk Szlovákia kapcsán.

3. nap

Szepestamásfalva, Spišské Tomášovce  – Csütörtökhely, Spišský Štvrtok (Szent László templom és Szapolyai-kápolna) – Késmárk, Kežmarok (Thököly vár, evangélikus fatemplom) – Szlovák paradicsom, Národný park Slovenský raj (túrázás) – Szepestamásfalva, Spišské Tomášovce (szállás: Hornad turistaszálló)

7-kor keltünk, utána nem sokkal reggeliztünk, majd buszra szálltunk, és Csütörtökhelyre utaztunk, ami nem messze volt Szepestamásfalvától, ahol a szállásunk volt. Itt megnéztük a Szent László templomot, és a hozzácsatolt, gótikus stílusú, kétemeletes Szapolyai-kápolnát, melynek altemploma szolgált volna eredetileg a Szapolyai-család temetkezési helyéül. A templom mellől gyönyörű kilátás nyílt –volna a síkságból kiemelkedő Magas-Tátrára, de a vastag felhőtakaró eltakarta szemünk elől. Ezután visszaszálltunk a buszra, és Késmárkra utaztunk. Közben eleredt az eső. Késmárkon megnéztük az evangélikus fatemplomot, amely 1687-től 1717-ig épült, kizárólag fából. Utána megnéztük a mellette magasodó újtemplomot, mely 1898-ban épült, újbizánci stílusban. Itt található Thököly Imre kuruc fejedelem sírja, amelyet megkoszorúztunk. ezután még elsétáltunk a Thököly-várhoz, azonban itt nem időztünk sokat, hanem indultunk is vissza a buszhoz. Ezután szavazással eldöntöttük, hogy fürödjünk-e a poprádi fürdőben, vagy túrázzunk. Az eső ellenére a túrára esett a választás. A túra előtt még megálltunk Késmárkon „útravalót” beszerezni. Fél óra buszozás után megérkeztünk a Szlovák-paradicsomhoz, ahol kezdetét vette hosszú, de izgalmas túránk. Először sáros erdei ösvényeken keltünk át, majd jöttek az érdekesebb részek. Többször kellett a sziklafalra erősített fémrácsokon egyensúlyoznunk, egy láncba kapaszkodva a zúgó Hernád fölött. Később a sarat felváltotta a víz, mert egy patakmederben kellett mennünk, csúszós fadarabokon, sziklákon, vagy a patakban gázolva. A patakon vízesések is voltak, ezeket a szintkülönbségeket létrákon küzdöttük le. Ez volt a túra legrövidebb, de legnehezebb szakasza. Nagyjából két óra botladozás után végre lefelé vettük az irányt, alaposan elfáradva a nehéz szakasztól. Ezután egy sokkal könnyebb, de hosszabb szakasz következett, „mindössze” 4-5 km. A csapat végül 5 óra túrázás után, holtfáradtan, nyakig sárosan ért vissza a buszhoz, de legalább elmondhattuk, hogy túráztunk egy jót. Ezután hazabuszoztunk a szállásra, ahol vacsorával vártak. Vacsora után az osztály néptáncosai megtanították nekünk egy szláv körtáncot, az „ördögtáncot”. Utána mentünk aludni, mert a sok élmény mindenkit elfárasztott.

4. nap

Szepestamásfalva, Spišské Tomášovce  – Lőcse, Levoča  – Dobsina, Dobšiná – Betlér, Betliar –  Székesfehérvár

Az utolsó napon 8 órakörül indultunk Lőcsére, ahol egy idegenvezető hölgy körbevezetett minket. Először megnéztük a díszes Szent Jakab-templomot, a csodálatos oltárokról hallhattunk érdekességeket, majd a kápolnákban is előadást hallgathattunk meg. Szó esett az itt történt titkos királyi találkozóról, és az ide temetett személyek jó állapotban megmaradt sírjairól is. A templomot még most is restaurálták, így egy részét nem tekinthettük meg. A látottak azonban lenyűgöztek minket, a régi, erényekről és főbűnökről készített képeket is láthattuk. A városházát, és a környék néhány régi épületét is bemutatták nekünk. A Fekete város filmjének készítéséről is megtudhattunk „kulisszatitkokat”. A lőcsei tanács tanácskozásainak szokásairól, és eredeti bútorokat is láthattunk. Kicsit átfáztunk, de ez nem állított meg minket. Buszra szálltunk és indultunk tovább Betlérre, ahol megnéztük a lenyűgöző Andrássy-kastélyt. Az utolsó Andrássyak történetéről és a kastély történelméről is meséltek nekünk. A körülbelül egy órás körbevezetés után a kastély melletti étteremben megebédeltünk. Ezzel lezárva az elmúlt négy napot hazafelé vettük az irányt és két rövidke megállóval kilenc órakor megérkeztünk az iskolába. Ez volt az osztály első hosszú kirándulása, de nagyon jól sikerült.

Készült a 7.A osztály által készített napi beszámolók alapján.

A kiránduláson készült fotók.

Négele Zalán

osztályfőnök