8000 Székesfehérvár, Budai út 7. Elérhetőségek Telefon: +36 22 506-162, +36 22 506-472 Fax: 06 22 506-472 @sztelekiblanka
Az együttműködésről
Az együttműködés célja
Az együttműködést egy koncentrikusan felépített témakeretben képzeltük el: Iskolám helye városomban – Városom helye az országban – Hazám helye Európában. Ezen kereteket a projekt két éve alatt, illetve a tervezett további együttműködés során is szem előtt kívántuk és kívánjuk tartatni. A feldolgozandó ismeretek is ennek megfelelően épülnek fel: Magyarországon most kiindulópontként Székesfehérvárt és nevezetességeit vettük, de ezeken keresztül a magyarság történetének egyik fontos eseményét, az államalapítást, ennek alapkérdéseit kívántuk bemutatni, kitekintéssel a népünk beilleszkedésére a keresztény Európába. Németországban témánk a weimari klasszicizmus volt, amelynek szellemét Schiller és Goethe műveinek megismerésével kívántuk a gyerekekhez közelebb hozni, s egy konkrét dráma, az Ármány és szerelem feldolgozásával, jeleneteinek előadásával maguk is színházi élmény részesei és létrehozói lettek.
A közös munka során számos kompetencia fejlesztésére nyílt mód: a közös munka és a demokratikus elvek, a munkamegosztás révén fejlődött a gyerekek szociális kompetenciája. Fejlődött nyelvtudásuk: a német gyerekek magyarul tanultak, a magyar gyerekek német nyelvtudásukat fejlesztették, valamennyien szert tettek új földrajzi, történelmi, irodalmi ismeretekre, illetve elmélyítették a már meglevőket, hiszen ezeket sok esetben társaikkal is meg kellett ismertetniük. Mivel drámaelőadásról, díszletfestésről, közös táncról, makettkészítésről volt szó, fejlődött kézügyességük, rajzkészségük, előadásmódjuk, mozgáskultúrájuk. Megismerhették a különböző tanulási, munka- és oktatási módszereket, mivel az egyes témákat különböző módszerekkel dolgozták fel. Ez a változatosság mellett igényességüket is fejlesztette. Az önismeret fejlődésére és ennek folyamatos mérésére is lehetőség nyílt, hiszen nem csupán a tanulás eredményére kaptak visszajelzést, hanem szükség volt az előadások során önálló szereplésre, az erről készült felvételek megtekintésével a tanulók maguk is meggyőződhettek saját hatékonyságukról. Teljesítményükről folyamatos visszajelzést kaptak. A közös munka fejlesztette egymás iránti türelmüket, a kölcsönös megértést és elfogadást. A kirándulások élményszerű megismerést tettek lehetővé.
Az együttműködés tartalma
Az együttműködés a német iskolában a 9., a magyar iskolában a 10. évfolyamoknál kezdődött és egy év múltán a diákok 10. és 11. évfolyamos korában fejeződött be, a második csere résztvevői már 9., illetve 10. évfolyamosok voltak. A magyar diákok számára a német nyelv mint első idegen nyelv, a német diákok számára egy a tananyagban nem szereplő nyelv tanulásában, mindkét diákcsoport számára pedig történelmi és kulturális ismereteik elmélyítésében játszott szerepet a partnerkapcsolat. A német diákok már otthon szert tettek magyar nyelvi alapismeretekre, a nyelvtanulást Magyarországon a vendéglátók segítségével folytatták. A látogatások előtt a diákok a közös munkára egymás segítségével készültek fel. A közösen folytatott tevékenységek -- mint például a zenélés, tánc, a színdarab betanulása, sport -- lehetővé tették, hogy az adott idegen nyelvet nem olyan jól beszélők is ereményesen bekapcsolódhassanak az együttes alkotásba. A tervezett projekteredmények ennek a munkának révén születhettek meg.
Az együttműködés során a kulcskompetenciákat fejlesztettük: anyanyelvi, idegen nyelvi, tanulási, szociális kompetenciákat, valamint a kulturális tudatosságot és a kultúrák közötti megértést. Témáink jellemzők voltak a régióra: Németországban a weimari klasszicizmussal foglalkoztunk Schiller Ámány és szerelem című drámája, Magyaroszágon a magyar államalapítással Székesfehérvár nevezetességei és I. István tevékenysége alapján. A konfliktusok részben szerepjáték, részben kutatómunka és képzőművészeti tevékenységek révén váltak átélhetővé, a másik nép kultúráját a diákok nem csak megismerték, hanem valamilyen szinten meg is élték. A diákok képessé váltak saját kultúrájuk fontos elemeinek megismerésére ée megismertetésére és egy más kulturális hagyományokkal rendelkező csoporttal való eredményes együttműködésre.
Európai együttműködés
Az egyik tényező a nyelvhasználat: nem csupán a magyar gyerekek szerezhettek nyelvi ismereteket, a német gyerekek is megismerkedhettek egy nekik egzotikusnak tűnő nyelvvel és eljutottak az alapszintű nyelvi készségek használatához.
Történetiségében ismerték meg egymás kultúrájának egy-egy szeletét, ez bizonyos jelenkori eseményekre, szokásokra is magyarázatot ad. A megértett dolgok pedig már elfogadhatók, tehát nőtt az egymás iránti tolerancia.
A projekt során az ismeretek élményszerű tálalására, a saját felfedezés örömére törekedtünk. A másik nép szokásai ez által nem csupán idegeneknek, hanem idegenségükben érdekesnek, vonzónak tűntek, tehát serkentették a további, talán valóban egész életen át tartó ismeretszerzést, a másik népre, azon belül a régióra való odafigyelést.
Kiindulópontunknak – a cseppben a tenger elvének – megfelelően egy bizonyos részterület megértetésével és elfogadtatásával remélhetőleg indirekt módon hatást gyakorolunk más területekre, viselkedésre, magatartásformákra, ez által nő a tolerancia és a másik kultúrájának megismerésre való igény.